Volt, van, lesz... egy kis légfúvó készülékem

I.

Itt ülök a konyhában... A Konyhában*. Még kicsit hideg van, de már felpörgettem a fürdőszoba-melegítő ventillátorait. Jobbra a kedvenc feliratom a mosogatógépen ("te csak interpretálsz"), balra egy másik cetli (gratuláció Grációtól Tamásnak kitűnő házipálinkájáért - szép történet, rémes ital (nekem)), szemben egy papírzacskó... üres.

Sietős lesz, nem érek rá, hogy a fűtés soha fel nem melegítő ereje telítse be ezt a helyiség, mert az nem fogja. Vidáman pörög az amszterdami melegítőm fehér párja. A fekete, vagy a toronyszobám melletti titkos toronygaléria (ha "csippevafóllszból" nézik pöttyös tüllszoknyás jó háziasszonyok a poszt-ipari-forradalom pre-feminista adatvezéreletlenül kispolgári istenfélő férjük által csiszolt távcsőből, akkor szemétdob.) zegzugaiban rostokol, vagy egy közösségi hajón melengeti a megfeneklett világjáró hippik karanténozó mellbimbóit. Ulysses-re bíztam, ő meg vagy elhajózott ajándékommal az NDSM-be vagy otthon hagyta a fekete hajúnak. Hajó. Toronyszoba.

(Esküszöm, mindezt nem most találom ki. Kitalálták már őket rég.)

Na de hogyan tovább ebben a jó-karmásan win-win helyzetben, hogy nekem itt is jó, s mégis el kéne költöznöm?

(Ezt is kitalálta valaki rég. A fene, az én lennék.)


II.

Parketta. Lecsiszolt. Barnás.
Falam fehér.
Ablakomon rianás.

III.

Hol aludt a más?



---
* búcsú buli nélkül búcsúszik a legendás
csend legyen és senki se koronás
itt vagyok csak megint a korom más
azt hiszik a hexaméter nemez máz

u.i: jó lenne, ha most egy darabig nem jönne ide más
tele a pince, s padlás

sokáig voltam rossz és jó kislány
de most végre felborult a kalickám

újlipóti kiskastély "leszt" a toronyszobám
lesz e benne lebontott "falácskám"?