itt vidéken a belvárosban

legutóbbi bejegyzésem óta azért történt egysmás (ezt komolyan, hogy kell írni? egy's'más?:D): például G céges vacsorája, nagy vállalatról beszélünk drága kajákkal, útközben azért megijedtem, hogy hova megyünk, mikor az autópályáról letérve ilyen bozótos keskeny úton kétoldalt szokás szerint valami víz (ugye miért kötelező az ablaktörő a holland kocsikban, a hollandok meg csodálkoznak, hogy ezen mi csodálkozunk; de nem kicsi a valószínűsége - ráadásul ihatnak is vezetés mellé 1-2 sört legálisan - hogy valaki beleborul az egyik ilyen kis cuki latyakos mocsaras kis csatornába, nyami; azért otthon ahhoz eléggé elszántnak kell lenni, hogy valaki a Dunában landoljon járművével és ott már az ablaktörő úgysem segít). volt sok holland meg mindenféle, kedves népek ezek, kicsit rémisztően ambiciózusak még nekem is. a kaja finom volt, a desszert furcsa, a pincérek nagyon öntudatosak, de még a hollandok is megállapították, hogy igen, itt mindenki annyira egyéniség, hogy nem dívik kinyalni a vendégek seggét, sőt egyesek meg is sértődnek, hogy milyen mű, ami mondjuk egy olasz vagy francia vendéglátóipari egységben elkövetnek ellenük, mások hiányolják. hogy érezzétek: desszert után odamentek az asztalokhoz és közölték, hogy aki akar kávét vagy teát szolgálja ki magát annál a pultnál... és ez valami drága hely.

voltunk szombaton LIDL-ben, jóféle páriii feeling egy külföldi lidl, fincsi műanyagmuffinok kaccsingatnak a polcról, de gyakorlatilag csak zöldséget és gyümölcsöt vettünk. aztán nem volt nagy különbség ahhoz képest, amit amúgy otthon csinálok: fetrengés, evés, filmnézés. bár bevallom rámfért a pihenés meg a 10-12 órás alvások, rendesen megadtam a módját a búcsúparti-sorozatnak még otthon. amszterdamban már voltam 3x előfelmérésen, úgyhogy nem éreztem, hogy sokról maradok le, már lefotóztam minden macskakövet. meg lesz még időm körbenyalni. amíg nincs biciklim amúgy se tervezek messzire menni, mert elég drága a tömegközlekedés. arról nem is beszélve, hogy első utam valami koffiisoppba vezetne még véletlenül... szal, ha valaki árul biciklit 20-100 euró között amszterdamban most szóljon.

ezt főztem hétvégén.

nagy problémám az volt, mikor tudatosult, hogy itt nincs tejföl, bár a diétás rohamaimba nem illik bele, de imádom a tejfölt, mindenre azt kenek, nade megnyugatatásomra találtunk sauerejoghurtot v mit, ami kicsit savanyúbb ízre, de irtóó krémes és szal tökéletes tejfölpotló, íme a fokhagymás borsos snidlinges trutyi a krumplihoz:

az időjárás megemészthetetlen, tegnap 10 fok volt és sütött a nap bőrdzsekiben sétálgattam a szegényes környékünkön, kb mintha egy amerikai sivatagbeli békés kis városkában lennénk, közben 3 háztömbbel odébb már AZ amszterdam van. inside the circle. mi kívül vagyunk. de mégis belül, mert az Amstelveen tábla meg a másik irányba 2 háztömb. de mindegy. el vagyok kényeztetve a belvárosi lakással budapesten. (erre utal a bejegyzés címe, ha valakinek még nem esett volna le fondorlatosságom). ja igen szóval tegnap 10 fok-napsütés, ma pedig 2 fok és valami furcsa hó esett, ilyen nagy sebességű különböző irányokból száguldó hosszúkás fehér izék támadtak. most már csak eső várható a googles telefonom szerint.

G már röhögött rajtam, hogy biztos nem akarok majd szóbaállni a lakótárssal, meg na szal, hozzáképest visszahúzódó és zárkózott vagyok. én csak úgy mondom, hogy megválogatom a pillanatokat, hogy akarok e látni magam körül embereket. mindenesetre meglepetésére tegnap arra jött haza, hogy W-el beszélgetek. jófej. úgyh vele most már fogok beszélgetni. ha valaki a circle-n belülre kerül, akkor azzal nincs gond. my circle. the circle of trust. (melyik film?;))

köszöntem a figyelmet.